Magyar Hősök

A Hazáért éltek, haltak - Magyar Hazafiak - Főprofil 1945-1956. közötti időszak és 1956., Múltunk, jelenünk: magyar történelmi események, Emlékművek

II. rész

Az 1848-1849-es Forradalom és Szabadságharc Hősei

kokrda1.jpg

1849.

január 1. Az országgyűlés és az OHB Debrecenbe költözik. A magyarok kiszorítják a szerbeket Újfaluról.

január 2. Császári győzelem Budetinnél. Tchórznicki lengyel alezredes vezetésével egy magyar egység elfoglalja a Dargó-hágót. Kiss Ernő sikertelen támadása Pancsova ellen. Bem győzelme Besztercénél. A háromszéki székelyek békét kötnek Heydte császári századossal.

január 3. Görgei sikeres utóvédharcot vív Téténynél.

január 4. Bem Tihuca mellett legyőzi Karl Urban ezredes katonáit. Schlik Kassánál vereséget mér Mészáros Lázár seregére.

január 5. Windisch-Grätz hadserege bevonul a kiürített Pest-Budára. Görgei kiadja váci nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a feldunai hadtest harcolni fog a császári erők ellen.

január 6. Görgei serege megkezdi Vác kiürítését.

január 7. Windisch-Grätz felszólítja Magyarország lakóit, hogy hódoljanak meg a császári sereg előtt.

január 8. Román felkelők garázdálkodnak Nagyenyeden.

január 9. Kossuth Kiss Ernőt országos főhadparancsnoknak, Klapka Györgyöt a felső-tiszai hadtest parancsnokának nevezi ki.

január 11. Aulich Lajos kiveri Verebélyrol Simunich előőrsét. Ipolyságnál Guyon Richárd és Csorich seregei csapnak össze, a magyarok visszavonulnak.

január 13. Althann császári alezredes Bakonybélnél szétkergeti Mednyánszky Sándor szabadcsapatát. A császáriak bevonulnak Szolnokra. Bem elfoglalja Marosvásárhelyt. Román felkelők lerombolják Járát.

január 15. Alsóturcseknél a császári erők visszavonulásra késztetik Aulich Lajos katonáit.

január 16. Újabb, ezúttal döntetlenül végződő ütközet Alsóturcseknél. A bácskai hadtest parancsnoka, Esterházy Sándor lemond, utóda Vécsey Károly. Pereczi Mihály Felvincnél visszaveri a román felkelők támadását.

január 17. Bem Gálfalvánál legyőzi Puchnert.

 bem.jpg

Józef Zachariasz Bem (magyarosan Bem József) (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel és magyar honvéd altábornagy.

január 19. Szélaknánál Salis császári őrnagy visszavonulásra kényszerül Guyon Richárd serege elől. Klapka Schlik elővédjével csap össze Szántónál, majd visszavonul. Damjanich győzelmet arat Versecnél.

január 21. Újabb csata Szélanánál, Guyon Selmecbányára vonul vissza. Bem megpróbálja elfoglalni Nagyszebent, de súlyos vereséget szenved.

január 22. Perczel kiveri Szolnokról az Ottinger-dandárt. Guyon feladja Selmecbányát. Klapka Tarcalnál legyozi Schlik katonáit. Sikertelen szerb támadás Feketehegy ellen.

január 23. Klapka újabb gyozelme Schlik ellen, ezúttal Bodrogkeresztúrnál. A szerbek feldúlják Feketehegyet.

január 24. Szelindeknél Bem megállítja a császári erőket. Puchner segítséget kér Lüders orosz tábornoktól.

január 25. Perczel Mór Ceglédnél ismét legyozi Ottingert. A szerbek megtámadják Verbászt, de kénytelenek visszavonulni.

január 26. Nézeteltérés Dembinski és Perczel között; Perczel lemond. Verbászra bevonulnak a szerb felkelők.

január 27. Kula szerb kézre kerül. Lüders orosz tábornok csapatokat ígér Puchner megsegítésére.

január 29. Az OHB Dembinskit nevezi ki a honvéd fősereg élére.

január 31. Klapka sikeres védel mi harcot vív Tokajnál. Bem újabb győzelmet arat Szelindeknél. Gedeon császári vezérőrnagy beveszi Erzsébetvárost. Az orosz csapatok megkezdik bevonulásukat Erdélybe. Bem serege Vízaknára nyomul előre. A császáriak elfoglalják Pécset.

február 1. A szerbek bevonulnak Zentára. Engelhardt orosz őrnagy megkezdi Brassó megszállását.

február 2. A lipótvári erőd kapitulál a császáriak előtt. A szerbek elfoglalják Kucurát. Balázsfalvánál Puhl Ferenc katonái visszaverik a román támadókat.

február 3. A lőcsei helyorség sikertelen rajtaütést hajt végre Iglón, Guyon Richárd katonái Szepesváraljáig űzik a támadókat.

február 4. Mesterházy István katonái Cibakházánál sikerrel védekeznek a császári támadókkal szemben, ám azoknak sikerül lerombolniuk a Tisza-hidat. Puchner gyozelmet arat Vízaknánál Bem felett. Az Engelhardt vezette orosz csapatok Szászhermány mellett megverik Gál Sándor katonáit.

február 5. Guyon Richárd hadosztálya áttör a Branyiszkói-hágón. Bem elfoglalja Szászsebest.

február 6. Asbóth Lajos győzelmet arat Poroszlónál. Marosborgó mellett a császáriak elfognak egy magyar különítményt.

február 7. A komáromi orség sikeres rajtaütést hajt végre az eperjesi hídnál. A szsászvárosi ütközet után Bem Psikire vonul vissza.

február 8. Klapka Hidasnémetinél megkergeti Schlik utóvédjét. Szerb és császári csapatok elfoglalják Óaradot, de délutánra a magyarok visszafoglalják a várost. Heydte bevonul Medgyesre.

február 9. Schlik katonái kivonulnak Kassáról. Bem győztes csatát vív Piskinél. A magyarok visszaveszik Medgyest.

február 10. Kassánál egyesül Klapka és Görgei hadteste. Bem előőrse visszafoglalja Szászsebest, majd Alvincen megfutamítja a császáriak egy dandárát.

február 11. A Todorovics vezette szerbek elfoglalják Újszegedet, de Hadik Gusztáv katonái Szoregig kergetik vissza őket. A szerbek megszállják a kiürített Zombort.

február 12. A császáriak elfoglalják Margitfalvát.

február 13. Piller János Szén mellett megveri Schlik utóvédét. Hadik Gusztáv csapatai bevonulnak Szőregre. A péterváradi erődből kitörő katonák lerombolják a palánkai szerb állásokat. Az eszéki vár őrsége kapitulál.

február 14. Schlik Tornaljánál visszaveri Dembinski támadását. A császáriak bevonulnak az eszéki várba.

február 16. Horgosnál Derra Kálmán visszaszorítja a szerb támadókat.

február 18. Dessewffy győzelmet arat Kompoltnál. Királynémetinél a császáriak megverik Riczkó Ignác dandárát, az összecsapásban Riczkó is elesik.

február 19. Hrabovszky István Kiszácsnál legyőzi a szerbeket.

február 24. Pétervására mellett a magyarok visszavonulnak Schlik csapatai elől. Császári katonák sikertelen támadása a cibakházi hídőrség ellen, a védők egyik parancsnoka, Leiningen-Westerburg Károly fogságba esik, de egy ellentámadás során kiszabadítják. Bozó Manó őrnagy kiveri a szerbeket Futakról.

február 25. Bem győzelmet arat Urban felett Borgóprundnál. Murányváralján magyar győzelem a szlovák önkéntesek ellen. Kápolna mellett összecsapások zajlanak Windisch-Grätz serege és Dembinski katonái között.

február 27. A kápolnai csata magyar vereséggel ér véget. Bem kiveri Erdélyből Urban erőit.

március 1. Egerfarmosnál Klapka György vereséget szenved a császáriaktól. Eger városát beveszik a császári csapatok.

március 2. Görgei csapatai kiürítik Poroszlót. Két napon át tartó ütközet kezdődik Medgyesnél, melyben Puchner legyőzi Bem seregét.

március 3. Szemere Bertalan engedve a tisztikar kérésének, leváltja Dembinskit; az új fővezér Görgei Artúr lesz.

március 4. I. Ferenc József Olmützben új birodalmi alkotmányt ad ki.

március 5. Damjanich János és Vécsey Károly csapatai Szolnoknál megverik a császáriakat. Gál László Szabadka mellett legyozi a szerbeket. Soborsinnál Csutak Kálmán katonái meghiúsítják a császáriak átkelési kísérletét a Maroson.

március 6. A császáriak bevonulnak Poroszlóra.

március 8. A császári csapatok kiürítik Egert.

március 10. Guyon Richárd lesz Komárom várának parancsnoka.

március 11. Bem serege elfoglalja Nagyszebent.

március 15. Czetz János ezredes győzelme Fenyőfalva mellett. Bem katonái a Vöröstorony-szorosnál kiszorítják az orosz és császári csapatokat Havasalföldre.

március 16. Vetter Antal főserege Cibakházánál megkezdi átkelését a Tiszán.

március 18. Vetter serege visszavonul a Tisza bal partjára.

március 19. Bem bevonul Brassóba.

március 20. Puchner csapataival Havasalföldre menekül.

március 21. Bem befejezi Erdély megtisztítását.

március 22. Perczel Mór Szoregnél, Szentiványnál és Deszknél, Keményfi József Kiszombornál, Czintula Antal Ókanizsánál veri meg a szerbeket.

március 23. Gál László beveszi Zentát. Kemény Farkas Nagyenyed mellett szétveri a románok táborát.

március 25. Kemény Farkas ezredes megsemmisíti a Diód melletti román tábort.

március 26. Perczel Mór kiveri a szerbeket Kuláról és Verbászról. Igmándy Sándor katonái Gyálánál gyozik le a szerbeket.

március 27. Perczel hadteste felmenti az ostromlott Péterváradot. Kemény Farkas katonái megkezdik a gyulafehérvári erőd bekerítését.

március 28. Vetter Antal megbetegszik, s a későbbiekben már nem tudja ellátni a főparancsnoki teendőket.

március 29. A péterváradi várőrség sikertelen kitörési kísérlete. Mihálovich Mihály elfoglalja a szerbek deszpotszentiváni táborát.

március 31. Kossuth Vetter ideiglenes utódaként Görgei Artúrt nevezi ki a honvédfoparancsnoki posztra. Welden táborszernagy bombáztatja Komáromot. Perczel Mór Kulánál ismét megveri a szerbeket.

április 1. Hatvan és Hort között összecsapás zajlik a magyar és császári seregek eloorsei között.

április 2. Gáspár András Hatvannál megveri Schlik hadtestét. Bem körülzárja Gyulafehérvárat. Csutak Kálmán felégeti Pogyele falut.

április 3. Perczel elfoglalja Szenttamást. Csutak Kálmán szétveri a Mihelény melletti román tábort.

április 4. Csata Tápióbicskénél. Jellacsics utóvédje visszavonulásra készteti Klapkát, ezt követően Damjanich hadteste legyőzi Jellacsics két dandárát.

április 6. Görgei hadserege (Klapka, Aulich és Damjanich hadtestei) Isaszegnél legyőzik Windisch-Grätz seregét (Schlik és Jellacsics hadtestei).

2008.04.06._isaszegi_csata_043.jpg

Az isaszegi csata felelevenítése


április 7. Kossuth jelenlétében haditanácsot tartanak Gödöllon. Beniczky Lajos elfoglalja Eperjest. Perczel győzelmet arat Goszpodincénél.

április 9. Az aradi várorség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg visszaveri.

április 10. Damjanich hadteste kiveri Vácról Götz altábornagy hadosztályát; az ütközetben Götz is elesik. Csutak őrnagy felégeti Valisovát.

április 12. I. Ferenc József Windisch-Grätz utódaként Ludwig von Weldent nevezi ki a magyarországi császári és királyi hadsereg élére.

április 14. Debrecenben az országgyűlés kimondja a Habsburg ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Csutak Kálmán elfoglalja Boicát.

április 15. Lemond Mészáros Lázár hadügyminiszter. A következő naptól mint ideiglenes miniszter dolgozik tovább.

április 16. Bem csapatai benyomulnak a Temesközbe.

április 18. Görgey Ármin kiveri Selmecbányáról a császári helyőrséget.

április 19. Csata Nagysallónál, magyar győzelemmel. Perczel bevonul Óbecsére, Bem pedig Lugosra.

április 20. Welden táborszernagy elrendeli Pest kiürítését. Kéméndnél a Poeltenberg Erno vezette magyar csapatok legyőzik a császáriak egy dandárát. Perczel megkezdi benyomulását a Temesközbe.

április 21. Az osztrák kormány segítséget kér az orosz cártól.

április 22. A honvédsereg bevonul Komáromba. Podhering mellett Martiny Frigyes őrnagy legyozi a Joseph Barco által vezetett császári dandárt. Sikertelen szerb támadás Mokrinnál. Malkowski császári altábornagy benyomul a Temesközbe.

április 23. Perczel Mór Mokrinnál legyőzi a szerbeket. Görgey Ármin győzelmet arat Pribócnál.

április 24. Aulich Lajos hadteste bevonul Pestre. Basahidánál Perczel újabb győzelme a szerbek felett.

április 25. Vécsey Károly katonái teljesen körbezárják az aradi várat. Éjszaka a magyar fősereg Komáromnál megkezdi átkelését a Duna jobb partjára.

április 26. Frank Jakab százados Zaskala mellett megver egy szlovák szabadcsapatot. Bem katonái megszállják Temesvár egyik külvárosát.

április 27. Noszlopy Gáspár népfelkelést hirdet Somogy megyében.

április 29. A magyar haditanács Klapka javaslatára elhatározza Buda ostromát. Bem sikertelen kísérletet tesz Temesvár egyik kerületének elfoglalására.

április 30. Perczel Mór serege bevonul Nagybecskerekre.

május 1. Kossuth Szemere Bertalant nevezi ki miniszterelnöknek. Görgey Ármin elfoglalja Varint. Noszlopy Gáspár bevonul a kiürített Kaposvárra. A szerbek elfoglalják Óbecsét.

május 3. A temesvári várőrség kitörési kísérlete az ostromló magyar csapatok ellen.

május 4. A magyar fősereg befejezi Buda várának bekerítését. Hentzi, a budai vár parancsnoka löveti Pestet.

május 5. Görgei parancsára ágyúzzák a budai várat.

május 6. A császári csapatok kiürítik Szigetvárt. Czintula Antal felégeti Csurogot. Jellacsics egyik különítménye sikertelenül támadja Szeremlét, majd Baját.

május 7. Kossuth Görgeit nevezi ki hadügyminiszternek; megérkezéséig Klapka György viszi a minisztériumi ügyeket. Perczel győzelmet arat Uzdinnál. A román felkelők támadást indítanak Abrudbánya ellen.

május 8. Károlyi Miksa alezredes győzelmet arat Fehértemplomnál. A román felkelők beveszik Verespatakot.

május 9. I. Miklós cár kiáltványban közli, hogy fegyveres segítséget nyújt I. Ferenc József császárnak. Hentzi újra löveti Pestet.

május 10. Perczel bevonul Pancsovára. A magyarok kivonulnak Abrudbányáról; a román felkelők tömegmészárlást rendeznek a településen.

május 11. A budai várorség sikeres kitörési akciót hajt végre. Poeltenberg Ernő győzelmet arat Lesvárnál. Bem kiveri a császáriakat Petrillováról.

május 12. Hentzi ismét ágyúztatja Pest városát. Burtis de Pournay császári vezérőrnagy Tejfalunál visszavonulásra készteti Janik János alezredes hadosztályát. A temesvári várorség kitörési kísérletét az idejében érkező magyar erősítés visszaveri.

május 13. Hentzi Pest mellett Budát is löveti. Spitkovicénél Zassz orosz tábornok katonái betörnek Magyarországra.

május 14. Összecsapás Újfalunál. Vécsey csapatai elfoglalják a temesvári Gyárvárost.

május 15. Temesvár minden külvárosa magyar kézre kerül. Hatvani Imre újra Abrudbánya ellen vonul. Összecsapás a gyulafehérvári várorség és az ostromló magyar sereg előőrsei között.

május 16. Görgei nehézlövegekkel löveti a budai várat; a királyi palota kigyullad. Bem bevonul Orsovára. Zassz cári tábornok Lomnánál rajtaüt a magyar előőrsön. Hatvani Imre visszaveszi Abrudbányát.

május 17. Hatvani csapatai Verespataknál és Bucsumnál összecsapnak a román felkelőkkel. Éjszaka sikertelenül végződő magyar roham indul a budai vár ellen.

május 18. Éjszaka Görgei látszattámadást indít a budai vár ellen.

május 19. Hatvani Imre kivonul Abrudbányáról; a menetoszlopot a románok szétverik; a magyarok kiürítik Brádot és Korösbányát.

május 20. A minisztertanács elfogadja Klapka haditervét. A császári csapatok kiürítik Nagykanizsát.

május 21. A magyar sereg rohammal elfoglalja a budai várat; Hentzi, a várorség parancsnoka elesik; helyettese, Allnoch ezredes megkísérli felrobbantani a Lánchidat, a híd csak kisebb károkat szenved, Allnoch életét veszti. Nagyhalmágyról kivonulnak a magyar csapatok.

május 22. Perczel sikertelen ostroma Titel ellen.

május 23. A barcsi császári helyorség Csokonya mellett összecsap a Noszlopy Gáspár vezette magyar erőkkel.

május 24. Dembinski lemond hadtestparancsnoki posztjáról, mivel ellenzi a május 20-án elfogadott haditervet. Noszlopy Gáspár kiveri Barcsról a császári helyőrséget. Perczel újabb sikertelen ostromkísérlete Titel ellen. Bene Lajos kivonul Perlaszról.

május 25. Mamula császári ezredes beveszi a péterváradi orség által épített sáncot. Kossuth Alessandro Monti ezredest nevezi ki az olasz légió parancsnokává. Gyulafehérvárról kitörnek a román védők.

május 26. Perczel Mór lemond hadtestparancsnoki tisztéről. Bene Lajos visszafoglalja Perlaszt.

május 27. Déva várának őrsége szabad elvonulásért cserébe átadja az erődítményt Forró Elek hadosztályának. Görgei három hadteste megkezdi felvonulását a Vág-vonalra.

május 30. I. Ferenc József Ludwig von Welden utódaként Julius Jakob von Haynaut nevezi ki a magyarországi császári és királyi csapatok foparancsnokává.

május 31. A román felkelők több sikertelen támadást intéznek a Gyulafehérvárt ostromló magyar erők ellen.

június 1. Vécsey Károly megadásra szólítja fel az aradi vár védoit; az orség visszautasítja az ajánlatot.

június 3. Kovács Ignác zászlóalját Középalmásnál román felkelők támadják meg; a magyarok visszaverik a támadást. Panyutyin orosz tábornok hadosztálya bevonul Pozsonyba.

június 4. Perczel sikertelen kitörése Péterváradról. Az aradi várnál fegyverszünetet köt a két fél.

június 5. A magyar kormány Pestre érkezik.

június 7. Káty mellett Jellacsics megveri Perczel seregét. Kossuth Vetter Antal altábornagyot nevezi ki a délvidéki haderő parancsnokává.

június 8. Hosszúhetény lakossága kiűzi a császári helyorséget a faluból. Kovács Ignác katonái Királypataknál és Krakkónál sikerrel hárítják el a románok támadásait. Kemény Farkas ezredes megkezdi a havasi hadjáratot, melynek célja a román felkelés leverése.

június 9. Nagysándor József Patánál átkergeti a Vágon Wohlgemuth altábornagy katonáit; a magyarok átkelési kísérletét a császári tüzérség megakadályozza. Csanády István sikerrel védi meg Nagyhalmágyot a román felkelők támadásával szemben.

június 10. Turony mellett a pécsi szászári helyorség szétveri a dél-baranyai felkelők egységét.

június 11. Jellacsics sikertele kísérlete Újvidék bevételére. Abrudbányánál a magyarok sikerrel verik vissza Avram Iancu román felkelőit.

június 13. A csornai csatában Kmety György ezredes legyőzi a Franz Wyss vezérornagy vezette császári sereget; az ütközetben Wyss is elesik.

június 14. Szekulits ezredes Kürtig veri vissza a Derschatta ezredes vezette császári csapatokat.

június 15. Nagysándor József visszaveszi Patát és Soponyát. Pécs elott Borotha császári őrnagy legyőzi a népfelkeloket. Rüdiger orosz tábornok hadteste Ófalunál átlépi a magyar határt. Sikertelen román támadás Abrudbánya ellen. Az éjszaka folyamán Vécsey Károly hadteste átkergeti a temesvári őrség előőrseit a Bégán, majd felrobbantja a Béga hídját.

június 16. Asbóth Lajos vereséget szenved Zsigárdnál. Nagysándor József sikertelen támadása a semptei tábor ellen. Kosztolányi Mór Patasnál szenved vereséget. Kemény Farkas katonái kiürítik Abrudbányát.

június 17. Grotenhjelm orosz altábornagy betör Erdélybe. A Paszkevics tábornagy vezette orosz fősereg a Duklai-hágón megkezdi bevonulását Magyarországra.

június 19. Józef Wysocky utóvédje Lófalunál összecsap az oroszok eloorsével, majd visszavonul. Grabbe altábornagy elfoglalja Rózsahegyet. Alekszandr Lüders tábornok megkezdi bevonulását Erdélybe. A császári csapatok bevonulnak Pécsre.

június 20. Zsigárd és Pered közelében a Görgei vezette honvéd fosereg legyőzi Wohlgemuth altábornagy IV. hadtestét. A lengyel Idzikowski őrnagy által vezetett egység Héthársnál összecsap Rüdiger kozákjaival. Lüders katonái áttörnek a Tömösi-szoroson; a védok parancsnoka, Kiss Sándor ezredes fogságba esik. Nikolai von Engelhardt orosz vezérornagy elfoglalja a Törcsvári-szorost.

június 21. A peredi csata második napja: a Panyutyin vezette orosz hadosztály legyőzi Görgei seregét. Lüders megkezdi Brassó ostromát. Román felkelők sikertelen ostroma Boica ellen.

június 22. Grabbe altábornagy kozákjai Turócszentmártonban legyőznek egy magyar csapatot. Brassó helyőrsége kapitulál. Borgómundnál az oroszok legyőzik Dobay József ezredes hadosztályát. Az oroszok elfoglalják Eperjest.

június 23. Dessewffy Arisztid Somosnál megtámad egy orosz dandárt, majd visszavonul. Az oroszok Prásmár mellett megtámadják és visszaszorítják Gál Sándor hadosztályát.

június 24. Paszkevics bevonul Kassára. Az oroszok elfoglalják Sepsiszentgyörgyöt.

június 25. Jellacsics Óbecsénél megütközik a Tóth Ágoston vezette hadtesttel. Hasford orosz altábornagy csapatai elfoglalják Kézdivásárhelyt.

június 26. A minisztertanács Görgei javaslatára elrendeli a főerők Komárom térségében való összevonását. Sikertelen magyar támadás Perlasznál a szerbek ellen. Schütte altábornagy visszavonulásra készteti a Marcal vonalát védo Kmety György vezette magyar hadosztályt. Bem bevonul Besztercére.

június 27. A kormány népfelkelésre szólít fel. Schütte Ihásznál legyőzi Kmetyt. Az aradi várorség megkezdi az erődítmény átadását Vécsey Károly seregének.

június 28. Haynau Győr mellett legyőzi a Poeltenberg Ernő vezette VII. hadtestet. Vetter Antal újra elfoglalja Óbecsét. Kuznyecov orosz hadteste elfoglalja a tokaji átkelőt. Bem Olaszfalutól Szeretfalváig vonul vissza, miután megütközik Grotenhjelm katonáival.

június 29. A minisztertanács elrendeli a honvédsereg Szeged környéki összpontosítását. Orosz-magyar összecsapás Fogarasnál.

június 30. A temesvári várőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg meghiúsítja. Paszkevics elfoglalja Miskolcot.

július 1. Bem bevonul Besztercére. Kossuth egy félreértés miatt leváltja Görgeit a fovezérségről; utóda Mészáros Lázár lesz. Kosztolányi ezredes Keszegfalva mellett összecsap von Asselt seregeivel, majd visszavonul.

július 2. A komáromi csatában Görgei meghiúsítja Haynau támadását; a csatában Görgei súlyos sebet kap. Uzon és Kökös között döntetlenül végződő csata Aldelberg orosz és Gál Sándor székely katonái között; az ütközetben elesik Gábor Áron őrnagy. Az országgyűlés úgy határoz, hogy Szegedre helyezi át székhelyét.

július 3. Az oroszok bevonulnak Debrecenbe. Bem ostromállapotot rendel el Székelyföldön.

július 5. Aldelberg serege Sepsiszentgyörgynél szétveri Gál Sándor hadosztályát. Kossuth felmenti Görgeit hadügyminiszteri posztjáról, de kinevezi a komáromi hadsereg foparancsnokává. Heinz császári hadnagy Szászrégennél szétver egy magyar zászlóaljat.

július 6. Az orosz csapatok Debrecenből Tokaj felé indulnak. Guyon Richárd Kishegyesnél visszavonulásra készteti Ottinger lovasdandárát. Gál Sándort leváltják a székelyföldi hadosztály parancsnoki posztjáról; utóda Szabó Nándor. Havasnagyfalunál a románok szétverik Vasvári Pál szabadcsapatát; az ütközetben Vasvári is elesik.

július 7. Kossuth Perczel Mórt nevezi ki a közép-tiszai hadsereg élére. Kozmatelkénél az oroszok szétkergetnek egy magyar zászlóaljat.

július 8. A kormány megkezdi Szegedre költözését, mely július 14-én fejeződik be.

július 9. A gyulafehérvári várorség kitör, és kiszorítja az ostromló magyarokat az egyik elővárosból.

július 10. Grotenhjelm visszaszorítja Bem hadosztályát, majd elfoglalja Besztercét.

július 11. Újabb csata Komáromnál. Klapka nem tudja áttörni a császáriak vonalait. Egy császári eloors behatol Budára.

július 12. Adlerberg százados kozákjai bevonulnak a fovárosba. Fogarasnál az oroszok megadásra késztetik Móricz József különítményét. A magyar fosereg Görgei parancsnoksága alatt Komáromból Vác irányába indul.

július 13. Grotenhjelm előőrsei Nagysajó mellett legyoznek egy magyar csapatot.

július 14. Kishegyesnél Vetter Antal és Guyon Richárd legyozik Jellacsics seregét. Sikertelen magyar támadás a perlaszi hídfőt védő császári erők ellen. Kossuth Aulich Lajost nevezi ki hadügyminiszterré. Clam-Gallas altábornagy csapatai a Törcsvári-szorosnál megkezdik bevonulásukat Erdélybe.

július 15. Csata Vácnál; Paszkevics lovassága elzárja Görgei feldunai hadserege elől a közvetlenül délre vezető utat. Jellacsics megkezdi a Duna bal partjának kiürítését.

július 16. Vetter Antal Péterváradra teszi át főhadiszállását. Grotenhjelm Szeretfalvánál legyőzi Damaszkin György hadosztályát. Noszlopy Gáspár visszafoglalja Nagykanizsát a horvátoktól.

július 17. Görgei Vácnál sikerrel hárítja el Paszkevics támadását, majd elvonul Rétság - Vadkert irányába.

július 18. Poeltenberg Ernő Vadkert és Balassagyarmat között legyőzi a feldunai hadsereget üldöző oroszokat.

július 19. Haynau Pestre teszi át főhadiszállását. A magyarok kiürítik Nagyszebent.

július 20. Paszkevics egyik hadosztálya Turánál legyozi Perczelt, aki ezt követoen Szeged felé indul. Bem Sepsiszentgyörgynél és Kökösnél is visszavonulásra készteti a császári csapatokat. Lüders katonái kiszorítják az országból Ihász Dánielnek a Vöröstoronyi-szorost védő csapatait.

július 21. Bem Ilyefalvánál visszavonulásra készteti Clam-Gallas csapatait. Lüders bevonul Nagyszebenre. Grotenhjelm Tekénél és Nagysajónál is legyőzi a magyarokat. Dondorf ornagy Sárvárnál szétveri a népfelkelőket.

július 23. Poeltenberg Ernő Harsánynál összecsap Kuznyecov altábornagy kozákjaival. Guyon Richárd sikertelen támadásokat indít a szerbek által védett Titel ellen. Szászrégennél Damaszkin György hadosztálya meghátrál az oroszok elől. Bem az Ojtozi-szorosnál betör Moldvába, s Grozestinél legyozi Usztrugov csapatait. Clam-Gallas Szemerjánál visszavonulásra készteti Gál Sándor katonáit.

július 24. Mészáros Lázár lemond honvédfoparancsnoki tisztéről. Ütközet Görömbölynél Cseodajev és Poeltenberg katonái között. Haynau főserege megindul Szeged felé.

július 25. Leiningen-Westerburg Károly és Poeltenberg Ernő Felsoszolcánál és Miskolcnál sikerrel hárítják el Cseodajev támadásait. Gorcsakov orosz tábornok Tiszafürednél elfoglalja a töltést, de Korponay János katonái felgyújtják a Tisza hídját. Guyon Richárd hadteste megkezdi a Bácska kiürítését, és Szeged felé vonul. Sikertelen román támadás Sárdnál a gyulafehérvári magyar ostromsereg ellen. Bem kivonul Moldvából, s megindul Erdély felé. A komáromi várorség sikertelen rajtaütést kezd az ostromló császári erok ellen. Az éjszaka során Bem utasítására a gyulafehérvári ostromsereg elvonul a vár alól.

július 26. Cseodajev Poga és Köröm között támadást indít Poletenberg ellen, amit a magyar tüzérség visszaver. Gorcsakov katonái Tiszafürednél átkelnek a Tiszán. Vécsey sikertelen rohamot indít a temesvári vár ellen. A románok feldúlják Nagyenyedet.

július 27. Paszkevics serege Tiszafürednél megkezdi átkelését a Tiszántúlra.

július 28. Gesztelynél Leiningen-Westerburg Károly tüzérsége visszaveri Grabbe orosz tábornok támadását. Újszegeden felrobban a lőszerraktár.

július 29. Perczel a tiszai hadsereggel Szeged alá vonul vissza. Perczelt ugyan ezen napon a minisztertanács leváltja, s egyben elfogadja Mészáros Lázár lemondását is. Haynau serege is Szegedre körzetébe érkezik. Görgei Tokajnál átkel a Tiszán, s Arad felé veszi az irányt.

július 30. A Szegednél összpontosított sereg parancsnokává Dembinski altábornagyot nevezik ki. A komáromi várorség szétveri a Duna bal partján állomásozó császári eroket. Dyck orosz vezérornagy Kohalomnál legyőzi Dobay József különítményét. A császári csapatok felégetik Csongrádot.

július 31. Lüders Segesvárnál súlyos vereséget mér Bem seregére. Klapka a csallóközi ostromzárat is szétveri Komárom körül. Nugent táborszernagy katonái bevonulnak Kaposvárra.

augusztus 1. A kormány és a képviselőház Aradra költözik. Szerdahelynél Hasford császári hadosztálya lagyőzi a Stein ezredes vezette magyar hadosztály elővédjeit. Kászonújfalunál Clam-Gallas hadteste szétveri Tuzson János ornagy különítményét. Gál Sándor Tusnádfürdő mellett súlyos vereséget szenved Coppet császári vezérornagytól. Dembinski megkezdi kivonulását Szegedről.

augusztus 2. Haynau bevonul Szegedre. A debreceni csatában Nagysándor József vereséget szenved az orosz főerőtől.

augusztus 3. Klapka újra kitör Komáromból, s a Duna jobb partját is megtisztítja. Haynau kiuzi Újszegedrol Dembinski katonáit, és Szőregig szorítja oket vissza. A gyulafehérvári várorség kitörési kísérletét Beke József ezredes visszaveri. Avram Iancu felfüggeszti a román felkelők hadműveleteit.

augusztus 4. Makónál Schlik elővédje összecsap a Szerdahelyi Sándor őrnagy vezette magyar utóvéddel. Vécsey sikertelen támadást indít a temesvári vár ellen.

augusztus 5. Klapka előőrse bevonul Győrbe. A császáriak kiürítik Székesfehérvárt. A szőregi csata; Dembinski vereséget szenved Haynautól, s eltérve a haditervtől, Arad helyett Temesvár felé vonul vissza. Bem visszafoglalja Nagyszebent.

augusztus 6. Dembinski előbb Óbesenyőnél, majd Kisteremiánál is vereséget szenved. A Lüders és Hasford vezette orosz csapatok a nagycsuri ütközetben szétverik Bem seregét.

augusztus 7. Kossuth leváltja Dembinskit, Bem lesz az új honvéd foparancsnok. Grotenhjelm Nagysármásnál legyozi Gál Sándor csapatait.

augusztus 8. A temesvári várőrség kitör, s visszaszorítja a magyarokat. Grabbe felégeti Losoncot.

augusztus 9. A temesvári csatában Bem dönto vereséget szenved Haynautól. Görgei hadteste Aradra érkezik. Gál Sándor csapatai maradékával bevonul Kolozsvárra.

augusztus 10. A székesfehérvári népfelékelők sikertelen támadást indítanak Falkenhayn vezérőrnagy különítménye ellen. Nagysándor József Németságnál összecsap Schlik hadtestével, majd visszavonul Újaradra.

augusztus 11. Kossuth lemond kormányzóelnöki tisztéről, s átadja a hatalmat Görgeinek. Görgei levélben fegyverletételt javasol Rüdigernek.

 k_ev_portre_kossuth_lajos.jpg

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt.

augustus 12. Lüders Szászsebesnél legyőzi a Stein ezredes vezette dél-erdélyi sereget.

augusztus 13. Görgei Világosnál feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger előtt. A dévai vár lőszerkészlete felrobban; a magyar őrség is elpusztul. Jellacsics megindul Temesvár felé.

augusztus 14. Apahidánál Gortenhjelm elővédje legyőzi Makray László huszárkülönítményét. Kemény Farkas kiüríti Kolozsvárt.

augusztus 15. Klapka kivonul Győrből. Lugosnál a déli magyar sereg visszavonulásra kényszerül. Az oroszok Ungvárnál szétverik Rambowski ornagy katonáit. Grotenhjelm elfoglalja Kolozsvárt, s legyőzi a magyar utóvédet.

augusztus 16. Grotenhjelm Sárvásárnál megveri Gál Sándor eloorsét. I. Miklós orosz cár levélben kegyelmet kér a magukat megadó katonáknak. Hasonló tartalmú eloterjesztést nyújt be I. Ferenc Józsefnek Paszkevics is.

augusztus 17. Kossuth Orsovánál elhagyja Magyarországot. Damjanich János átadja Arad várát az oroszoknak.

augusztus 18. Beke József Dévánál kapitulál Lüders elott.

augusztus 19. A császári csapatok bevonulnak Székesfehérvárra. Paszkevics ismét kegyelmet kér Haynautól a magukat megadóknak. Lázár Vilmos és Dessewffy Arisztid Karánsebesnél leteszik a fegyvert.

augusztus 20. Vécsey Károly Nagyváradon leteszi a fegyvert az oroszok előtt. Haynau elrendeli az elfogott és szolgálatra alkalmas honvédek besorozását a császári-királyi hadseregbe.

augusztus 21. A komáromi védők 14 napos fegyverszünetet kötnek a császáriakkal. Hátszegnél Frummer Antal őrnagy leteszi a fegyvert Hasford orosz altábornagy előtt.

augusztus 22. Az Inczédy László vezette bihari csapatok Belényesnél leteszik a fegyvert. I. Ferenc József Paszkevicshez intézett válaszában közli, hogy nem ad amnesztiát a magukat megadóknak.

augusztus 23. Fockner őrnagy Mehádiánál visszaveri a támadó császári erőket.

augusztus 24-25. Kazinczy Lajos Zsibónál leteszi a fegyvert.

augusztus 26. Mezosy Pál ornagy átadja Munkács várát az oroszoknak. Haynau közli Görgeivel, hogy a cár kérésére kegyelmet kap, s Karinthiába internálják.

augusztus 30. Az orosz csapatok megkezdik kivonulásukat Magyarországról.

szeptember 2. Wohlgemuth altábornagy, erdélyi kormányzó elrendeli a román feleklő had feloszlatását. Csorich altábornagy felmondja a Klapkával kötött fegyverszünetet.

szeptember 5. Heténynél a komáromi várorség huszárai szétvernek egy kozák alakulatot.

szeptember 7. A péterváradi vár kapitulál az osztrákok elott. A Zsitva hídjánál összecsap a komáromi várorség különítménye és egy kozák alakulat.

szeptember 10. A komáromi várorség Hetény mellett megtámadja az oroszokat, de kénytelen visszavonulni.

szeptember 25. Ószonynél a honvédek visszaverik a császáriak támadását. A Vág mentén a magyar huszárok sikertelen támadása a kozákok ellen.

szeptember 26. Haynau átveszi a komáromi ostromsereg parancsnokságát.

szeptember 27. Oszonynél újabb összecsapás a komáromi várorség és az ostromlók között. Klapka és Haynau Herkálypusztán aláírják a komáromi vár megadásáról szóló megegyezést.

október 2. A komáromi várorség megkezdi az erodítményrendszer kiürítését és átadását.

október 4. Befejeződik a komáromi vár átadása. Klapka elhagyja Komáromot.

október 6. Aradon kivégzik a honvédség 12 tábornokát és 1 ezredesét, Pesten Batthyány Lajos volt miniszterelnököt.

(Forrás: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története)

DAMJANICH JÁNOS IMÁJA:

Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra

Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás
borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát:
a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki.
Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet!
Te vezettél. Atyám, a csatákban és ütközetekben -
Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített
némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni - dicsértessék a Te neved mindörökké!
Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat
a további veszedelemtől!
Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt,
és vezéreld akaratát a népek javára!
Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét:
hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.
Áldd meg Aradot!
Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot!
Te ismered, ó, Uram, az én szívemet,
és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted:
azok szerint ítélj fölöttem kegyesen,
s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom.
Ámen.

Damjanich
Emíliának vigasztalásul

(Az aradi vértanúk. I., Európa Könyvkiadó, Budapest, 1983., 284. p.)

13aradivertanu.jpg

2010.04.26.
Kézdivásárhely szobrot állított Tuzson Jánosnak

Az 1848-49-es szabadságharc nyergestetői hősének, Tuzson Jánosnak állítottak szobrot Kézdivásárhelyen Bem József emlékműve mellett. Emlékezetes, hogy Tuzson János kétszáz fős székely csapatát csak oláh árulással tudta megverni a hatalmas túlerővel támadó cári és császári sereg.

Tuzson János (Bélafalva, 1825. október 25. – 1904) honvéd alezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a nyergestetői csata alatt a székelyekből álló sereg főparancsnoka volt.

A teljes - nagyon szépen összeállított, fényképekkel kiegészített - cikk a Kuruc.info-n olvasható.
forrás: http://kuruc.info/r/3/58715/

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 55
Tegnapi: 315
Heti: 699
Havi: 2 211
Össz.: 467 317

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: II. 1848-1849. Forradalom és Szabadságharc
Magyar Hősök - © 2008 - 2018 - magyarhosok.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: fekete március erdélyben röviden online - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »