1956-os megemlékezések 2010-ben

Kedves Megemlékezők!

A Váralja Szövetség nagy szeretettel meghívja Önt és kedves családját 1956-os megemlékezésére.

Rendezvényünk időpontja: 2010. október 23. szombat 18 óra
Helyszín: Budapest I. kerület, a városháza aulájában (Budavár, Kapisztrán tér 1.)
A városháza előtt megáll a 16-os autóbusz, amely a Moszkva térről (Várfok utca) ill. a Szabadság térről indul.

Előadást tart: Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke és Fónay Jenő, 1956-os szabadságharcos, halálraítélt, a POFOSZ volt elnöke.

Kérjük, aki csak teheti, jöjjön el megemlékezésünkre!

Barátsággal:
Váralja Szövetség
www.varaljaszovetseg.hu

●--------------------------------------O:ஜ۩۞۩ஜ:O-----------------------------------●

2010.10.22.

Méltó végtisztesség az ismeretlen kecskeméti hősöknek

Nemzeti lobogós emlékmű, kopjafákkal jelölt sírhantok kaptak helyet az újonnan kialakított '56-os emlékparcellában a kecskeméti köztemetőben. Az emlékhelyet ma délután avatták fel az 56-os Bajtársi és Baráti Szövetség szervezésében.

"A kommunista önkény áldozatai" - feliratú kopjafa azt a sírhantot jelzi, melybe 23 kecskeméti polgár földi maradványait temették újra. Ők 1956. október 28-án lelték halálukat a megyeszékhelyen, tisztázatlan körülmények között. Jelöletlen tömegsírjukra a katolikus kistemetőben bukkantak annak felszámolásakor. Ekkor született városi döntés egy emlékparcella létrehozásáról.

(Baon)

forrás: http://kuruc.info/r/2/68330

●----------------------------------O:ஜ۩۞۩ஜ:O-----------------------------------●

Megemlékezés az 56-os egri sortűz áldozatairól:

"Eger főutcáján több ezren tüntetnek. A laktanyából demonstratív céllal két karhatalmista egységet vezényelnek ki. A két csoport egyesül, és Lintallér László vezetésével a főutca felé menetelnek. Itt a tüntetők szidalmazni kezdik őket, mire válaszul a karhatalmisták tüzet nyitnak a tömegre: hatan meghalnak, tizenkilencen megsebesülnek. A városi kórház orvosai tiltakozó memorandumot fogalmaznak. Másnap több üzem és közintézmény munkástanácsa közös nyilatkozatban ítéli el a karhatalom december 11-i és 12-i fellépését."

Szabad Netforrás: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:xaEGn0FvptgJ:szabadnet.origo.hu/+%22Eger+f%C5%91utc%C3%A1j%C3%A1n+t%C3%B6bb+ezren+t%C3%BCntetnek.+A+laktany%C3%A1b%C3%B3l+demonstrat%C3%ADv+c%C3%A9llal+k%C3%A9t+karhatalmista+egys%C3%A9get+vez%C3%A9nyelnek+ki.+A+k%C3%A9t+csoport+egyes%C3%BCl,+%C3%A9s+Lintall%C3%A9r+L%C3%A1szl%C3%B3+vezet%C3%A9s%C3%A9vel+a+f%C5%91utca+fel%C3%A9+menetelnek.+Itt+a+t%C3%BCntet%C5%91k+szidalmazni+kezdik+%C5%91ket,+mire+v%C3%A1laszul+a+karhata&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

●----------------------------------O:ஜ۩۞۩ஜ:O------------------------------------● 

2009.12.04.

A salgótarjáni sortűz

A forradalom és szabadságharc leverését követő legvéresebb sortűz.

Az 1956-os forradalom vérfürdői nem értek véget november negyedikével, a katonai vereséggel, a szovjet csapatok bevonulásával. A megtorlás akciói, köztük a sortüzek, csak ezután kezdődtek. A Kádár-rendszer nagy számú áldozatot követelt még 1956 decemberében is.
Miután az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a szovjet csapatok vérbe folytották, a hatalom néhány hétig várt a megtorlással, hogy megszilárdíthassa pozícióit. November a lassú konszolidáció időszaka volt Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: a karhatalom időlegesen elismerte az újonnan alakult Munkástanácsokat, sőt néhányat vezetőik közül át is vettek a pártvezetés soraiba, hogy a tömegeket lecsillapítsák. December negyedikén Budapesten a Kádár-rendszer követői szimpátiatüntetést tartottak, amit az utcán sétálók fújolással és kődobálással zavartak meg. A karhatalmisták a járókelők közé lőttek. A Nyugati-pályaudvari vérengzés jó okot szolgáltatott a pártapparátusnak, hogy megkezdje a tisztogatásokat. Így történt ez Salgótarjánban is 1956. december 8-án, a forradalom és szabadságharc leverését követő legvéresebb sortűz során.

A hitelesnek tekinthető források tanúbizonysága szerint december nyolcadikán a hajnali órákban ÁVH-s és szovjet egységek letartóztatták Gál Lajos és Viczián Lajos, aknászt, a tröszt munkástanácsa ötös bizottságának tagját, munkástanácsi vezetőket. Az utóbbit az ismeretlen helyen bujkáló Kelemen Károly helyett "prezentálták". Ez váltotta ki azt a felháborodást a városban, ami a tragikus eseményekhez vezetett. A letartóztatások hírére, még aznap 9 óra körül több ezer fős tüntetés kezdődött. Üveggyári, vasgyári munkások, bányászok és a hozzájuk csatlakozók, a salgótarjáni rendőrkapitányság, valamint a megyei tanács elé vonultak, és követelték a letartóztatottak szabadon bocsátását.

A 2 szovjet harckocsi védte rendőrkapitányság előtti téren a pufajkások csapdát állítottak: Darázs István százados a mellékutcákat lezáratta, miközben az egyik egysége megakadályozta, hogy a 2000-4000 fős tömeg távozzon a helyszínről. A megyei tanács épülete előtt 47 pufajkás volt tüzelőállásban.
Az első lövések valószínűleg a karhatalmisták felől érkeztek 11 óra 15 perc magasságában.

Ezután a források és a szemtanúk szerint az egyik üveggyári munkás, a tömegben álló Ferencz István egy ártalmatlan gyakorló hanggránátot robbantott fel, erre a karhatalmisták, rendőrök, és szovjet katonák, valamint a Vörös Hadsereg jelenlévő két tankjának géppuskásai tüzelni kezdtek. A tömegben kitört a pánik, egyesek viszonozták a tüzet, de a többség futásnak eredt. A 8-10 percig tartó vérengzés során folyamatos sorozatokkal lőtték a menekülőket és az elesett sebesülteket is. Egy szemtanú szerint "vérző testekkel volt tele az utca".

Összesen mintegy negyvenhat személyről tudunk - 33 férfi, 11 nő és 2 fiúgyerek -, akiket sikerült név szerint azonosítani, bár egyes források százharminc, vagy annál is több halottról beszélnek, a sebesültek száma pedig száznegyven és százötven közé tehető. A mészárlást követő néhány óra múlva röplapot terjesztettek, mely a megyei munkástanácsot tette felelőssé a tömeggyilkosságért.

A Nógrád megyei kegyetlenkedéseknek, tömeggyilkosságoknak ezzel még nem volt vége. A pufajkások hivatalos akcióikon kívül is hajtottak végre szabad portyákat, pusztán személyes szadizmusuk kielégítése érdekében. Külön kell szólni azokról az esetekről, amikor a karhatalmistáknak határozott céljuk volt az ellenségnek tartott letartóztatottak meggyilkolása: 1956. december 13-án megkínozták, megölték, majd az Ipolyba lökték a salgótarjáni acélgyár nemzetőrségének két vezetőjét.

Néhány nappal később a kiadott kommunista közleményben már az áll, hogy ellenforradalmi provokátorok gránáttámadást intéztek a karhatalmisták és baráti szovjet katonák ellen, és tudatosan provokálták a fegyvereseket. Az Országos Rendőr-főkapitányság helyszíni szemléjén azonban egyértelműen megállapították, hogy nem a tüntetők lőttek az egyenruhásokra, akik ok nélkül adtak le sortüzet a tömegre. Az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyveket titkosították, a megállapításokat elhallgatták.

A későbbi perekben Ferencz István tizenkét évi börtönbüntetést kapott, és 1963-ban közkegyelemmel szabadult. Rajta kívül még mintegy húsz embert halálra ítéltek, de az ítéletekből - Nógrád megyében - egyet sem hajtottak végre, ugyanis az elítéltek többsége ekkor már külföldre menekült.

A forradalom utáni megtorlások egészen 1958-ig tartottak. Később enyhült a nyomás, és sokan elfeledték, illetve mások elfeledtették velük a kegyetlenkedéseket.

Szent Korona Rádió

forrás: http://szentkoronaradio.com/publicisztika/2009_12_03_a-salgotarjani-sortuz 

●--------------------------------------O:ஜ۩۞۩ஜ:O-----------------------------------●

Oldal: 1956-os megemlékezések 2010-ben
Magyar Hősök - A Hazáért éltek, haltak - Magyar Hazafiak - © 2008 - 2024 - magyarhosok.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat