Magyar Hősök

A Hazáért éltek, haltak - Magyar Hazafiak - Főprofil 1945-1956. közötti időszak és 1956., Múltunk, jelenünk: magyar történelmi események, Emlékművek

Attila, "Isten ostora"

attila.jpg

 

Atila vagy Attila (majd germán hatásra Etzel, Etele) az európai hunok utolsó és legnagyobb fejedelme. Nevének jelentése atyácska, tiszteletreméltó apa, uralkodó. Az időszámításunk szerint 406 körül született államférfi kora egyik leghatalmasabb birodalmát uralta 434-től haláláig. Birodalma Közép-Európától a Fekete-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.

694px-buda_es_attila.jpg 

Buda és Attila

Mind a Kelet-, mind a Nyugatrómai Birodalom rettegett ellenfele volt. A Balkáni térséget kétszer is megszállta, s a második elfoglalásnál magát Konstantinápolyt is körülzárta. Nyugaton egészen Orléans-ig menetelt. A fővárosából, Ravennából űzte el III. Valentinianus nyugatrómai császárt 452-ben. Bár a birodalma vele elenyészett és maga után szinte semmit nem hagyott, Európa történelmének legendás alakjává vált.

1198871547687atiladn.jpg


Leginkább Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, míg egyes történetírók nagy és nemes uralkodóként említik.



atilla_jedi.jpg

Kertai Zalán festőművész képe Attiláról

2010.04.03.
Hol rejtőzik Attila sírja?

attila1.jpg

Atilla, a hun

Régészek és kincsvadászok évszázadok óta keresik Attila sírját, akinek temetéséről az egyik legismertebb magyar legenda szól. Egyes feltételezések szerint „Isten ostora” a mai Tápiószentmárton területén, fából és kőből emelt, hatalmas palotában lakott. Ám újabb és újabb ősi leletek támasztják alá, hogy a sírja is a közelben rejtőzhet…

Az 5. század első felében élt hun uralkodó temetésének romantikus leírása az udvarában járó bizánci követnek, Priszkosz rétornak és Jordanes gót történetírónak köszönhetően maradt fenn az utókor számára, de csak a 19. században terjedt el a köztudatban. A legenda szerint Attilát az Alföld egyik elterelt folyójának medrében, arany-, ezüst- és vaskoporsóban helyezték végső nyugalomra, majd a víz visszabocsátása után a szolgákat is lenyilazták, hogy senki ne emlékezzen a sír pontos helyére.

A hunok történelmének egyik legkiválóbb kutatója, Bóna István (1930–2001) egyetértett azzal, hogy az „Isten ostoraként” elhíresült hódítót saját palotájának közelében, a Duna–Tisza közén temették el, ám a legenda többi részletét – a hármas koporsót és a folyó elterelését – már határozottan cáfolta. A régész szerint Attila nyughelyét legalább 20 ezer négyzetkilométeren célszerű keresni, de ekkora területen gyakorlatilag nincs esély arra, hogy rábukkanjunk. Ennek ellenére számos magyarországi település lakói állítják, náluk érdemes kutatni az egész Európában rettegett uralkodó földi maradványait, miután erre utaló bizonyítékokat véltek felfedezni a korabeli feljegyzésekben és útleírásokban.

a_partyghhhhf.jpg


Attila állítólagos sírjának turisztikai hasznosítása kétségtelenül Tápiószentmártonban sikerült a legjobban. Igaz, e hagyomány sem túl régi: 1923-ban a Pest megyei nagyközség határában bukkantak rá a híres szkíta aranyszarvasra, az Alföld legjelentősebb vaskori ötvösművészeti leletére. A régészek már akkor megállapították, hogy a szarvas egy Kr. e. 400 táján élt ismeretlen pusztai fejedelem pajzsát díszítette. A terület akkori gazdái, Blaskovich György és János azonban nem hagyták magukat eltéríteni eredeti ötletüktől: az aranyszarvas a hétszáz évvel később uralkodó hadvezér tegezét ékesítette.

A tápiószentmártoni birtok földje napjainkban is ontja a különböző régészeti leleteket, amelyek a helybéliek számára egyértelműen igazolják, hogy egykor a Tisza árteréhez tartozó mocsaras vidéken állt Attila palotája, így a legendás sír sem lehet messze. Az évtizedek óta „gyógyító energiadombként” ismert terület mai tulajdonosai olyannyira biztosak a környék idegenforgalmi vonzerejében, hogy még a korabeli leírásokban szereplő ősi palota képzeletbeli mását is felépítenék az Attila-domb közvetlen közelében.

A hangzatos tervek szerint kőből és fából készülő, hatezer négyzetméteres építményt négy hatalmas torony ékesítené. Az egész világon egyedülálló palotában a trónterem, a követek udvara, a harcosok, a foglyok és a lakomák tere mellett kiállítótermek és vendéglátóhelyek is csábítják majd az érdeklődőket. Az alapkőletétel ugyan továbbra is várat magára, mert nem gyűlt össze a beruházáshoz szükséges négymilliárd forint, de ezt követően két év alatt felépülhet az időutazásra invitáló építmény. Később korabeli falut és Árpád-kori templomot is emelnének a vár közelében, amely minden bizonnyal turisták százezreit vonzaná a környékre. Az önjelölt régészek azt sem tartják kizártnak, hogy éppen a palota alapjainak kiásása közben bukkannak majd rá Attila sírjára, így lelkesen folytatják a kutatást a felbecsülhetetlen lelet után. A hun király temetésének legendája addig is változatlanul él tovább…

(Női portál)
forrás: http://www.noiportal.hu/main/npnews-9889.html

Kapcsolódó videó:

http://www.youtube.com/watch?v=tj8f7TRiMJM&feature=player_embedded

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 39
Tegnapi: 266
Heti: 1 296
Havi: 3 642
Össz.: 442 237

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Attila, "Isten ostora"
Magyar Hősök - © 2008 - 2018 - magyarhosok.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: zrínyi ilona munkács várában - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »