Magyar Hősök - A Hazáért éltek, haltak - Magyar Hazafiak

Vezetőség

Kiadványaik:

Virrasztó (az MPEK értesítője)
Mementó (az MPEK magazinja)
Sujánszky Jenő: Küzdelem a kommunizmus ellen (könyv)

Az 1945–56 közötti Politikai Elítéltek Közösségének megalakulása

A Margit körúti fogház életben maradt politikai elítéltjeinek jelentős része szoros baráti kapcsolatot ápolt a 90-es évek elején is. Eleinte egymás lakásán találkoztak, később a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) által szervezett gyűléseken is, ám megállapították, hogy a Szövetség nem képviselte az 1945–56 közötti politikai elítéltek érdekeit.

Dr. Németh Árpád észérveit megfontolva elkezdték az 1945–56 közötti Politikai Elítéltek Közösségét (MPEK) szervezni. Az új szervezet kialakítása ügyében először Dr. Fülei Szántó Endre és Petrusz Tibor lakásán, majd a POFOSZ Kolumbusz utcai székházában találkoztak, hogy az új közösségi problémákat valamint a szervezéssel és megalakulással kapcsolatos terveket előkészítsék. Később egyre többen csatlakoztak az új szervezetet igénylők soraiba.

Hosszú hetek, hónapok teltek el, míg az alapító tagokban kikristályosodott az új közösség programja. A gondolatokat írásban rögzítették, amelyeket összejöveteleiken még csiszoltak. A gyakori találkozások, megbeszéléseket tett követte. Vitéz Fehérváry István javaslatára 1991. július 2-án a Kolumbusz utcai székházban az MPEK tagozati alakuló-ülést tartott. A résztvevők már hosszú hónapokkal előbb elhatározták, hogy v. Fehérváry Istvánt – érdemeire való tekintettel – megválasztják a szervezet elnökévé.

A v. Fehérváry István által elkészített szervezeti program fő pontjai:

1. A Magyar Nemzeti Ellenállás bajtársaival történő kapcsolattartás és annak megszervezése.
2. Az 56-os forradalom előtti nemzeti ellenállás résztvevőinek szervezett összevonása.
3. Az MPEK tagok és hozzátartozóik segítése.
4. Mártírjaink temetkezési helyének rendezése és emlékművének felállítása.
5. Világtalálkozó összehívása, ahol ismertetni kell, hogy kik vagyunk és mit akarunk.
6. Érdekvédelem megszervezése.
7. 1945–56 közötti kommunista diktatúra időszakáról hiteles dokumentumok és információk gyűjtése, feldolgozása, publikálása.
8. Baráti sajtóval való kapcsolatfelvétel.
9. Szociális alap létrehozása.
10. Parlamentben történő kinyilatkoztatás, miszerint a kommunista diktátorok által elkövetett emberiség elleni bűntettek nem évülnek el.