Magyar Hősök

A Hazáért éltek, haltak - Magyar Hazafiak - Főprofil 1945-1956. közötti időszak és 1956., Múltunk, jelenünk: magyar történelmi események, Emlékművek

I. rész

Az 1848-1849-es Forradalom és Szabadságharc Hősei

kokrda1.jpg

1848-1849-es Forradalom és Szabadságharc 

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.

Kronológia

1848.

Előzmények:

1848. február 23. Párizsban kitört a forradalom. A pozsonyi diétán az ellenzékiek elérkezettnek látták az időt a cselekvésre.

1848. március 3. Kossuth elmondta híres felirati beszédét:

* az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását követelte,

* alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.

1848. március 13. Bécsben kitört a forradalom. Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra, sajtószabadság lépett életbe.

1848. március 14. A bécsi forradalom hírére a főrendek elfogadták a március 3-i felirati javaslatot, és elhatározták, hogy Bécsben országgyűlési delegáció fogja azt átadni a királynak.

A forradalom kitörésének napja:

1848. március 15. A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra.

* Először az egyetemeket járták végig.

* Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.

 12pont.jpg


*A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak.
 
22.jpg

* A pesti városháza elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a tizenkét pontot. Igy a petíció mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba.

* Megalakult a Közbátorsági Bizottmány. Elnöke Irányi Dániel lett.

* A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését.

A tömeghez ekkor már csatlakozott Nyáry Pál, Klauzál Gábor és a liberális
nemesség más képviselői.

* Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre.

to244zh97073tancsics_mihaly.jpg

Táncsics Mihály (született: Stancsics Mihajlo, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.) író, publicista, politikus.

* Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott.

pet337fi_sndor.jpg


Petőfi Sándor
NEMZETI DAL

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)

FÖLTÁMADOTT A TENGER...

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.
Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

(Pest, 1848. március 27–30.)

március 15. Az országgyűlés határozata kimondja a nemzetőrség felállításának szükségességét.

március 17. Az uralkodó nádori hatalommal ruházta fel István főherceget, aki a király szóbeli beleegyezésével Batthyány Lajost nevezte ki Magyarország első felelős miniszterelnökévé.

A Batthyány-kormány tagjai:
Batthyány Lajos miniszterelnök
Széchenyi István (közmunka és közlekedésügy)
Eötvös József (vallás- és közoktatásügy)
Szemere Bertalan (belügy)
Klauzál Gábor (földművelés, ipar és kereskedelem)
Kossuth Lajos (pénzügy)
Deák Ferenc (igazságügy)
Mészáros Lázár (hadügy)
Esterházy Pál (a király személye körüli)

március 22. Az országgyűlés elfogadja a nemzetőrség megalakításáról szóló törvényt.

március 23. Batthyány miniszterelnöki körlevélben elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással.

március 28. A március 28-i királyi leirat átdolgozásra javasolta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéri törvényjavaslatot, amit azonban az országgyűlés nem fogadott el.

április 11. V. Ferdinánd szentesítette az új törvényeket. (áprilisi törvények)
/1848. április 11. Kihirdetik az áprilisi törvényeket. Magyarország megindult az önálló állammá válás útján. Olyan dátum ez, melyre büszkén kell emlékeznünk./

április 15. A minisztertanács Batthyány Lajosra bízza a nemzetőrség szervezését.

május 7. V. Ferdinánd a magyar kormánynak való engedelmességre szólítja fel a főhadparancsnokokat.

május 15. A minisztertanács elrendeli a délvidéki várak megerősítését.

május 16. Felhívás önkéntesek (honvédek) toborzására.

június 12. A péterváradi helyorség támadása a karlócai szerb tábor ellen; az akció kudarccal végződik.

június 15. A nádor Szeth Jánost nevezi ki a honvédség főparancsnokának.

június 30. Szerb felkelők elfoglalják Oláhszentmihályt.

július 4. Megkezdi működését a honvédség főparancsnoksága.

július 14-17. Magyar-szerb összecsapások Szenttamáson, Tarason, Écskánál, Földváron és Futaknál.

július 23. Szerb felkelők elfoglalják Pancsovát.

augusztus 3-7. Szárcsánál több sikertelen támadást indítanak a szerbek.

augusztus 10. Kudarccal végződő szerb támadás Járeknél.

augusztus 13. 2000 szerb megtámadja Verbászt. A védők visszaverik őket.

augusztus 19. Sikertelen támadás a szenttamási szerb állások ellen. Vécsey felégeti Tarast, Fehértemplom városát sikerrel védik meg a szerb támadás ellen.

augusztus 22. A szerb felkelők elfoglalják és felgyújtják Új-Moldavát.

augusztus 23. Újabb sikertelen szerb ostrom Fehértemplom ellen.

augusztus 24. Szerb-magyar összecsapások a Szireg és Temerin közötti térségben.

augusztus 28. Kiss Ernő ezredes csapatai Écskánál megverik a szerb felkelőket. Istvánfalvánál a szerbek, az ómoldavai szerb tábornál a magyarok aratnak győzelmet.

augusztus 30. Stratimirovics csapatai beveszik Temerint és Járeket. Fehértemplom védoi újabb ostromot vernek vissza.

szeptember 2. A Kiss Ernő vezette magyar csapatok elfoglalják a perlaszi szerb tábort.

szeptember 7. A fehértemplomi csapatok Maderspach őrnagy vezetésével elfoglalják Krusicát és Kusicot, majd a vracsegváji szerb tábort.

szeptember 8. Pancsovai szerbek felégetik Debeljácsot.

szeptember 9. A szerbek elfoglalják Tomasovácot és Perlaszt.

szeptember 11. Jellacsics seregének főereje átkel a Dráván. Kiss Ernő ismét elfoglalja Perlaszt.

szeptember 14. Batthyány miniszterelnök újabb honvédtoborzást rendel el.

szeptember 16. A strázsai szerb tábor katonái több községet elfoglalnak.

szeptember 21. A Mészáros Lázár vezette magyar csapatok sikertelen ostroma Szenttamás ellen.

szeptember 22. Brezovánál a szlovák, Zichyfalva térségében a szerb felkelők aratnak győzelmet.

szeptember 23. Batthyány Pándy Somát nevezi ki a honvédség főparancsnokának.

szeptember 24. Kossuth Lajos toborzókörútra indul az Alföldön. A fehértemplomi helyőrség több falut visszafoglal a szerbektől.

szeptember 25. Magyar győzelem Vljakovecnél a szerbek felett.

szeptember 26. Jellacsics csapatai bevonulnak Székesfehérvárra.

szeptember 27. A szlovákok elfoglalják Óturát.

szeptember 28. Magyar győzelem Miavánál a szlovákok felett.

szeptember 29. A Móga János vezette magyar sereg Pákozd és Sukoró között legyőzi Jellacsics csapatait.

szeptember 30. Móga és Jellacsics három napos fegyverszünetet kötnek.

október 1. Jellacsics megszegve az előző napi megállapodást, Győr felé indítja csapatait. A fehértemplomi magyar helyőrség előbb vereséget mér a szerbekre, majd a túlerő elől visszavonul kiinduló állásaiba.

október 2. Batthyány miniszterelnök lemond.

október 3. V. Ferdinánd Récsey Ádámot nevezi ki miniszterelnöknek. Jellacsics bevonul Győrbe. Székesfehérváron elfogják a horvát bán utóvédét. A nemzetőrök felszabadítják Nagykanizsát.

október 4. A császár Jellacsicsot nevezi ki a magyarországi haderő főparancsnokává. Görgei Artúr Tácon rajtaütést hajt végre a horvátokon. Szentjánosról kiverik a szerbeket.

október 6. A szerbek elfoglalják Szárcsát.

október 7. A képviselőház törvénytelennek nyilvánítja Récsey kinevezését, aki még aznap lemond. Sikertelen szerb támadás Zichyfalva ellen.

október 8. Jellacsics főserege átkel az osztrák-magyar határon, utóvédét Magyaróvárott elfogják. A szerbek elfoglalják Zsigmondfalvát, de a magyar erősítés visszaveti őket.

október 9. Sikertelen szerb támadás Feketehegynél.

október 10. A képviselőház határozata a külföldön lévő magyar katonák visszahívásáról; Mógát Jellacsics üldözésére utasítják.

október 12. Két napon át tartó harcok kezdődnek a szerbek és a magyar csapatok között Óbecse, Törökbecse és Nagykikinda térségében.

október 13. A Óbecsét ostromló szerbek visszavonulnak Damjanich János seregei elől. A Zichyfalván állomásozó helyőrség Aranyi Mór százados vezetésével elkergeti a környékrol a szerb csapatokat.

október 14. A képviselőház visszarendeli az osztrák területre előrenyomult csapatokat. Nagykikindánál döntetlenül végződik a magyar-szerb összecsapás. Román felkelok támadása Kisenyed ellen.

október 15. A Jellacsicsot üldöző sereg átlépi a határt.

október 16. A császár Alfred zu Windisch-Grätz-et nevezi ki a hadsereg foparancsnokának, s utasítja a bécsi és a magyar forradalom leverésére.

október 17. Móga visszarendeli csapatait a Lajta mögé. Perczel Mór dandára Letenyénél és Kotorinál vereséget mér a horvát és császári csapatokra. A nagyszebeni főhadparancsnokság a magyarok elleni felkelésre szólítja fel a román lakosságot. A 18-ára virradó éjjel Görgei rajtaütést hajt végre a brucki császári előorsön.

október 18. Perczel Mór elfoglalja Csáktornyát. A kisenyedi magyar helyőrség megadja magát.

október 19. Román felkelok támadást intéznek Magyarcsesztve ellen.

október 20. A felvinci magyar helyőrség szétkergeti a magyarcsesztvei románokat. Sikertelen román támadás Gyulafehérvár ellen.

október 21. Simunich altábornagy császári seregei betörnek az országba. Máriássy János őrnagy megkezdi Arad körülzárását.

október 22. Román felkelők elfoglalják Korösbányát.

október 23. Az aradi helyőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg visszaveri.

október 24. Az Avram Iancu és társai által vezetett román felkelok bevonulnak Abrudbányára és Verespatakra.

október 25. A császári csapatok és a román felkelők győzelme Lugosnál és Magyarsárosnál. Nagyenyed mellett a magyar seregek szétkergetik a román felkelők táborát.

október 27. A Parndorfban megtartott haditanács hosszas huzavona után elhatározza Bécs felmentését.

október 28. Magyar vereség Kosztolnánál. Az erdélyi Krakkónál sikertelen magyar támadás Avram Iancu tábora ellen. A nemzetorség három órán át ágyúzza Vukovárt.

október 30. Schwechatnál Windisch-Grätz túlerőben lévő seregei legyőzik a magyarokat, akik visszavonulnak a határ mögé.

október 31. A székely csapatok győzelme Sárpataknál és Vajdaszentivánnál.

november 1. Móga utódaként Görgei lesz a feldunai hadsereg parancsnoka. A székelyek Szászrégent, a honvédek és nemzetorök Zsibót szállják meg.

november 2. A nemzetőrök felgyújtják Rónafalvát, Szakállasnál pedig visszaverik a román támadást.

november 3. Bem jelentkezik Kossuth főhadiszállásán. A császári csapatok beveszik Németbogsánt.

november 4. A szatmári nemzetőrök Katona Miklós vezetésével Koltókatalin mellett szétkergetik a román felkelőket.

november 5. A székely csapatok feladják Marosvásárhelyt.

november 6. A székelyek Bikfalvánál visszaverik a császáriak támadását. Gál László őrnagy bevonul Korösbányára.

november 7. Brád és Németbogsán visszafoglalása. A román felkelok elfoglalják Marosújvárt.

november 8. A Stájerországba betört Perczel Mór vezette csapatok Friedaunál legyőzik a császáriakat. A magyar egységek kivonulnak Nagyenyedről.

november 9. Damjanich János katonái beveszik Strázsát. Nagyenyedre bevonulnak a császáriak és a román felkelők.

november 11. Perczel Mór csapatai kivonulnak a Muraközből. Avram Iancu felkelői Felvincen garázdálkodnak.

november 12. Windisch-Grätz felszólítja a császári tiszteket, hogy 14 napon belül térjenek vissza a császári hadseregbe, ellenkezo esetben haditörvényszék elé állítják oket. Magyar gyozelem Lippánál.

november 13. Vásárhelyi István katonái élén Csepinnél visszavonulásra készteti a horvát határőröket. 12 órás harc után a császári csapatok elfoglalják Lippát. Az aradi vár védői kitörnek, és elfoglalják Újaradot. Sikertelen magyar támadás Szamosújvárnál.

november 14. A temesvári várorség szétveri a Gyertyánoson állomásozó nemzetőröket, ám ezzel egyidoben Nagysándor József katonái feldúlják a kisbecskereki előretolt állásukat.

november 15. Asbóth Lajos sikerrel védi meg Németbogsánt.

november 16. Magyar győzelmek Resicánál és Marossolymosnál. Kolozsvárt kiürítik a magyar csapatok. Gábor Áron ágyúöntő munkát ajánl fel, amit a háromszéki népgyűlés elfogad.

november 18. Máriássy János előző éjszakai támadásának eredményeként hajnalban visszafoglalja Újaradot. Nagysándor József győzelmet arat Szentandrásnál. A császáriak bevonulnak Kolozsvárra. Román győzelem Horgaspataknál.

november 19. A Batthyány Kázmér vezette eszéki katonák Csepinnél megverik a horvátokat.

november 20. Kosztolányi Móric felégeti a dévényújfalui hidat. Nagysándor József sikertelen támadása Knéz ellen.

november 22. Perczel Mór csapatai benyomulnak a Muraközbe.

november 23. Riczkó Ignác őrnagy sikertelen gyalui támadása után visszavonul. Gábor Áron bejelenti első ágyúinak elkészültét.

november 25. Súlyos magyar vereség Désnél. A császáriak Felsőrákos mellett visszavonulásra késztetik a székelyeket.

november 26. Asbóth Lajos őrnagy felégeti Tirnovát. A császáriak Hídvégnél visszaverik a székely előőrsöket.

november 27. Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) közleménye az egységes magyar honvédség létrejöttéről.

november 28. Sikertelen magyar támadás Lieszkónál. A háromszéki székelyek gyűlése kimondja a fegyveres ellenállást.

november 29. Kossuth az erdélyi hadsereg parancsnokává nevezi ki Józef Bem vezérőrnagyot. Döntetlenül végződő összecsapás Hídvégnél a császári és a székely katonák között.

november 30. Maderspach Ferenc katonái elfoglalják a szerbek ördöghídjai táborát. A Károlyfalvát ostromló magyar csapatokat visszaszorítják a szerbek, akik Sziregnél, Szenttamásnál és Turjánál is sikerrel védekeznek. A háromszéki székelyek Hídvégnél visszavonulásra késztetik a császári erőket.

december 1. A Kosztolányi Móric vezette sereg lerombolja a magyarfavi hidat.

december 2. V. Ferdinánd lemond a trónról, Ferenc Károly főherceg pedig a trónutódlásról. Az új osztrák császár és magyar király I. Ferenc József lesz. Szegedy Imre alezredes katonái kiszorítják a császáriakat Deutsch-Haslauból.

december 4. A Karl Frischeisen vezette császári csapatok Jablonkánál magyar területre nyomulnak. Sikertelen magyar ostrom Arad vára ellen.

december 5. Kiss Ernő sikertelen támadása a tomasováci szerb tábor ellen. A székelyek visszafoglalják Nyént és Bodolát.

december 6. Franz von Schlik császári csapatai a Duklai-hágón át betörnek Magyarországra. A császári és román erők elfoglalják Kölniket.

december 7. A magyar országgyulés kijelenti, hogy továbbra is V. Ferdinándot tekinti magyar királynak. Bánffy János Nagysebes mellett szétkergeti Avram Iancu román felkelőit.

december 9. Köpec mellett a császáriak legyőzik a székely csapatokat.

december 11. Schlik csapatai bevonulnak Kassára. Budetinnél a magyar egységek győznek a császáriak ellen.

december 12. Damjanich János katonái Károlyfalván és Alibunáron elfoglalják a szerbek táborait.

december 13. Felsőrákos mellett a székelyek feldúlják Heydte százados táborát.

december 14. Simunich altábornagy a Nádasi-szorosnál győzelmet arat a magyarok felett.

december 15. Jarkovácon a szerbek megtámadják a magyar tábort, de Damjanich katonái megfutamítják őket.

december 16. Windisch-Grätz hadserege magyar földre lép. A császári erők elfoglalják Sopront. Nagyszombatnál Simunich csapata súlyos vereséget mér a Guyon Richárd vezette magyar erőkre.

december 17. Resica nemzetőr védői visszaverik a császári támadást.

december 18. Asbóth Lajos katonái legyőzik a furluki és a szocsáni császári és román erőket. Nagyalmásnál vereséget szenvednek a magyarok.

december 19. Magyar győzelem Csucsánál és Zsibónál.

december 20. A császári csapatok veresége Szurdoknál.

december 22. Kossuth Lajos általános népfelkelésre hívja fel az ország népét.
Tóth Ágoston csapatai Kápolnánál megverik a Jablonsky vezette császáriakat. Gál Sándor katonái Miklósvárnál legyőzik a román felkelőket.

december 23. Jablonsky újabb veresége Kápolnánál, ezúttal Bem csapataitól.

december 24. A császáriak és a románok bevonulnak Németbogsánba és Resicára. A székelyek súlyos veresége Hídvégnél.

december 25. Bem beveszi Kolozsvárt.

december 26. Görgei kivonul Gyorből. Windisch-Grätz statáriumot hirdet a népfelkelők ellen.

december 27. Windisch-Grätz katonái bevonulnak Győrbe.

december 28. Jellacsics egyik hadteste győzelmet arat Bábolnánál.

december 29. Bem győzelme Bethlennél.

december 30. A Windisch-Grätz alá rendelt Jellacsics Mórnál súlyos vereséget mér a Perczel vezette magyarokra. Czetz János visszafoglalja Tordát.

december 31. Az országgyűlés és az OHB határozata a Debrecenbe költözésről. Magyar győzelem Naszódnál.

(Forrás: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története)

img_6283.jpg

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 90
Tegnapi: 102
Heti: 900
Havi: 2 891
Össz.: 455 140

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: I. 1848-1849. Forradalom és Szabadságharc
Magyar Hősök - © 2008 - 2018 - magyarhosok.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: zrínyi ilona munkács várában - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »